Kezdőlap » A hónap kiemelt ajánlatai » Rebecca Reé: Ingrid és Capa


        

Rebecca Reé: Ingrid és Capa

Új Akciós

 

Cikkszám: 001
Szokásos ár 1 100 Ft
Ár:
800 Ft ( Könyveinket ÁFA nélkül árusítjuk )

Vásárolni kívánt mennyiség:
  db  

 

Ingrid Bergman svéd származású amerikai filmsztár és Robert Capa magyar származású hontalan haditudósító 1945. június 6-án ismerkedett meg Párizsban. A nyolc hónapja felszabadult francia főváros még mámoros volt a németek kiűzésétől, amikor rájuk köszöntött a háború végének eufóriája. Mindenki ott volt, vagy legalábbis rövidebb-hosszabb időre megfordult ott, aki számított, különböző nemzetiségű írók, újságírók, tudósítók, művészek, sztárok adták egymásnak a kilincset, és a háború sújtotta, ellátási nehézségekkel küzdő városba visszatért az élet. Szerelmek szövődtek és szakítások ütöttek sebeket, barátságok állták ki a próbát vagy végződtek árulással; mindenki lázasan kereste a helyét az új, békés Európában.

Ingrid Bergman ekkor már a legjobb úton volt afelé, hogy Hollywood első számú női sztárjává váljon. Mögötte volt a Casablanca, a Hemingway regényéből forgatott Akiért a harang szól, amelynek női főszerepét az író segítségével kapta meg, és a Gázláng, amelyért előző évben átvehette az Oscar-díjat.

Robert Capát hét évvel azelőtt, a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotója kapcsán kiáltotta ki a sajtó a világ legnagyobb hadifotósává, és bátorságán, szakmai tudásán, valamint emberi együttérzésén alapuló tekintélye rendíthetetlen, legendája - amelyet maga is szorgosan ápol - kikezdhetetlen. A normandiai partraszállásról készített életlen, rosszul előhívott, de drámai erejű) képei a Life-ban, világvisszhangot keltettek. A második világháború egyik legfőbb, s mindenképpen döntő eseményének rögzítése tovább növelte hírnevét.

Részlet a könyvből:

Hitchcock forgatja a Forgószél című filmet, Ingrid Bergmannal a főszerepben. Capa fényképezik a forgatáson.

Egy este a rendező meghívta Ingridet, egy saját kezűleg készített, pompásnak ígérkező vacsorára.

Hitchcock. „Várj, még nem ihatunk. Csak, ha az óra hatot üt." „Hülye, dogmatikus, angol szokás. És ha az ember szomjas?" „Hat óráig teát iszik, vagy, uram bocsá' vizet". „Oké. de milyen időszámítás szerint? Indiában már biztos elmúlt délután hat óra". „Tudod mi vagy? Humán spongya". „Tudod, mit keverj néhány Martinit, és fordíts hátat. Legfeljebb észreveszed, majd, hogy az egyik elpárolgott". „Nem, kislány, pontban hatkor kezdünk martinizni. Addig nekilátok főzni egy remek vacsorát"...

Ingrid elmondja Hitchcocknak, hogy egészen lehetetlen a helyzet. Ő ostromolja Capát, hogy vegye el, az pedig következetesen, kőkeményen visszautasítja. Már harmadszor. Ő pedig nem kér a bulvárlapok „Ki a sztár szeretője?"- sztorijaiból. Hitchcock szeme felvillan:

- Bocs, hogy ezt mondom. Ez a történet remek filmtéma. Egyszer majd megcsinálom.

Míg Hitchcock főz, egymás után hajtják fel a Martinikat, míg Ingrid elálmosodik. Pihenj csak le a díványon, addig én befejezem a főzést - mondja a rendező. Egyszer csak Ingrid arra ébredt, hogy késő éjjel van, és Hitchcock ébredezik a másik pamlagon.

- Az ördög vigye el - kiáltott fel Hitchcock. - Elájultál itt nekem! Ráadásul én is elájultam itt magamnak!

A pompás vacsora pedig jéghideg lett.

Hitchcock a következő forgatási napon szerét ejti, hogy puhatolózzon Capánál Ingridhez fűződő érzéseit illetően. Capa kifakad, hogy Ingrid felnőtt nő létére olyan naiv, hogy az már fáj. Fél elengedni magát. Fél megtagadni az istenverte, belérögződött engedelmességet. Biztonság és bizonyosság - ezek motiválják. A leghalványabb fogalma sincs a világról. Ez egyszerűen gyalázat.

Hitchcock nem jósol nagy jövőt kettejük kapcsolatának, de leginkább a forgatást és saját nyugalmát félti, nem bánná, ha Capa elmenne.




MjY1OG