Kezdőlap » Politika, filozófia » HELLER ÁGNES. IGAZSÁG A POLITIKÁBAN


        

HELLER ÁGNES. IGAZSÁG A POLITIKÁBAN

 

Cikkszám: 039
Szokásos ár 1 190 Ft
Ár:
583 Ft ( Könyveinket ÁFA nélkül árusítjuk )

Vásárolni kívánt mennyiség:
  db  

HELLER ÁGNES: IGAZSÁG A POLITIKÁBAN

Ez az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik - attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon" értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát.

Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Heller Ágnes

Az egyik legismertebb magyar társadalom tudós. Széchenyi díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Lukács György tanítványa volt az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958-1963-ig Heller középiskolában tanított. 1963-1973-ig az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófiai tudományok doktora (Dfc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben egy hosszú „tanulmányútra" indult, emigráns lett. Tanított a Berlini Egyetemen, az ausztráliai Le Trobe Egyetemen, a torinói egyetemen, a Sao Paoloi egyetemen, végül New Yorkban, a New School egyetemen kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még akkor is fenntartotta, amikor már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti ELTE-re. 1929-ben született, nyolcvan év fölött is igen aktív.

A hónap könyvében megjelent dolgozatának korrektúráját Rio de Janeiróból és New Yorkból végezte.

Részlet a könyvből:

„A modern szférák egyikének sincs köze a kinyilatkoztatott igazsághoz. Sőt, inkább azt mondhatnánk, hogy ezeknek a szféráknak az általános normája kizárja akárcsak az utalást is erre. Kinyilatkoztatott igazságnak nincs helye a gazdaság, a jog, a tudomány és a politika szférájában. A nem kinyilatkoztatáson alapuló szférák tükröt tartanak az amúgy is domináns modern politika - különösen a demokratikus politika - elé. Ez utóbbin én a pluralizmust, a hatalmi ágak szétválasztását, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a szabadságjogokat értem. A politika központi pozíciót foglal el a szférák között, mert a politikai szféra szereplőinek jogosítványuk van arra, hogy függetlenek legyenek a másik háromtól, azok speciális igazságosságától és jogosságától, s ugyanakkor bírálja ezeket az igazról, a helyesről, a jogról alkotott saját felfogása alapján. A fundamentalista, totalitáriánus, valamint lényegében antidemokratikus államokat jellemzi az, hogy ismét felbukkan a kinyilatkoztatott igazság. Ezek az úgynevezett ideológiák

A totalitáriánus rendszerek eredetéről szóló könyvében Hannah Arendt az írta, hogy a totalitáriánus államokban nincs politika. Koncepciója furcsán hangzott, de tökéletesen igaza volt. A modern időkben a kinyilatkoztatott igazságnak nincs helye a politikában. Az ideológiák visszahozzák a kinyilatkoztatott igazságot abban az értelemben, hogy az ő igazságuk állítólag kétségen felüli. Nem lehet mindaddig falszifikálni, amíg a domináns erő használja ezeket. A kinyilatkoztatás lehet vallási eredetű, mint az iszlamistáknál, lehet a történelemre hivatkozni nagy „T" betűvel, mint azt a kommunisták tették, vagy a megfelelő fajra, miként ez a nácizmus és egyfajta fundamentalista nacionalizmus esetén történik. Az ideológiát ráerőltetik a másik három szféra normáira és szabályaira, vagyis a tudományra, a jogra és a gazdaságra. Ilyen ideológiai értelemben az igazságra való hivatkozást - miképpen Arendt mondta -, ki kell tiltani a modern demokratikus állam politikájából.

Ott, ahol nincs megkérdőjelezhetetlen igazság, ahol kétség, kritika, elutasítás van, ott cáfolat, falszifikálás is van. Röviden: arról, amit igaznak tartanak, mindig bebizonyosodhat, hogy nem igaz. Tudjuk, hogy a modern tudományban csak azok a kijelentések, elméletek, koncepciók lehetnek igazak, amelyek nyitottak a cáfolatra is. Más állítások se nem igazak, se nem hamisak, ezek egyáltalán nem tartoznak a tudomány szférájába. Ugyanez mondható el a modern politikáról. Csak azok a politikai projektek nevezhetők igaznak, amelyekről bebizonyosodhat, hogy hamisak. A szereplőknek feltételezniük kell, hogy bebizonyosodhat: hibáztak. És létezhetnek állítások - például ellenzéki pártok és mozgalmak részéről - , amelyek azt üzenik, hogy a projekt egész egyszerűen rossz. Ez az ellenzék kötelessége, mindenek előtt az ellenzéki sajtóé. Ha nincs senki, se intézmény, se mozgalom, se sajtó, amely kimondaná, hogy az, ami folyik, az rossz, és más projektek ennél jobbak, vagy igazán jók lennének, akkor nem beszélhetünk modern politikáról, modern államról és semmiképpen nem beszélhetünk demokráciáról."

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

ISBN ePub: 9789638951984
Méret PDF: 407 kB
Méret ePub: 100 kB

YmFhYTE4OW